A notebook és a laptop : hordozható személyi számítógépek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A notebook és a laptop angol eredetű szavak, és az informatikában a hordozható személyi számítógépeket takarják. Ezek teljes értékű PC-k, az asztali változatokhoz képest a lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik. Ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épül fel, ezek azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali PC-kben megtalálható megfelelőik. Ezt részben korszerűbb anyagokkal, észben a hordozhatóságot szem előtt tartó tervezéssel és gyártástechnológiával érik el. A notebookok ugyanazokat a szoftvereket futtatják, mint az asztali gépek, így a laptopokra ugyanaz a Windows, Linux vagy MacOS alkalmazások telepíthetőek. A hordozható számítógépek ma már szinte kivétel nélkül újratölthető akkumulátorral szerelve vásárolhatóak meg, amelyek révén több órát is képesek elektromos hálózat nélkül üzemelni.

Bár egyesek vitatkoznak arról, hogy a notebook és laptop szavak teljesen felcserélhetőek lennének, a gyakorlatban szinonimaként használjuk azokat. A notebook szó szerinti jelentése jegyzetfüzet, ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a laptop pedig a lap és a top szavakból lett konstruálva, jelentése kb. „ölre való”. Ez utóbbi elnevezés ugyanakkor megtévesztő lehet, ugyanis ölbe téve nem ergonómikus a használata, tudományos vizsgálatok pedig rámutattak, hogy a gép alján fejlődő hő egészségügyi kockázatot jelent a férfiak számára.

Piaci helyzetkép

A PC-piac növekedésének motorját a hordozható számítógépek iránti kereslet képezi. Japánban már 2003 óta több notebookot értékesítenek, mint asztali gépet. Az Egyesült Államokban 2005-ben már volt olyan hónap, hogy több laptop került eladásra, és a történelemben először a kiskereskedelem egész évben többet forgalmazott, mint asztali PC-t. Magyarországon az IDC piackutató vállalat adatai szerint 2004-ben nagyjából mindegy negyedik eladott PC volt hordozható, ami 100 ezer darabot jelent, míg 2006-ra ezt az arányt már egyharmadra becsülik.

A notebookok alkalmazásában a vállalatok és az üzleti felhasználók járnak élen, amit a termelékenységre ifejtett jótékony hatása magyaráz. Kutatások kimutatták, az az alkalmazott, döntéshozó, aki notebookal rendelkezik, kimutathatóan több feladatot végez el akkor, ha számítógépe bármikor kéznél van: hazaviszi a munkát, akár szabadidejéből szakítva rá, utazás alatt hasznosan tölti el az idejét, terepen, ügyfélnél rögzíti az adatokat, írja meg a jelentést, stb. Ez a növekvő produktivitás rengeteg értéket, azaz pénzt jelenthet az üzleti életben, így igazolja a sokszor borsos árcédula kifizetését.

Az üzleti, munkacélú felhasználás mellett természetesen a magáncélú vásárlás, a fogyasztói szegmens is fellendülőben van, aminek legszembeötlőbb jele az elektronikai áruházakban megjelenő kínálat, és a kifejezetten a szórakozás, kikapcsolódás szem előtt tartásával piacra dobott termékek. A notebookok kisebb helyet foglalnak, esztétikusabbak, és a lakásban való mozgathatóságnak is lehet előnye. A hordozható és asztali gépek árszínvonala közötti különbség drasztikusan visszaszorult az utóbbi években, a legolcsóbb notebookmodellek már behatolnak a drágább asztali gépek árfekvésébe is.

Típusok, kategóriák

Ahogyan a személygépkocsiknál, úgy a hordozható számítógépek esetében is megkülönböztetünk többféle kategóriát. A kategorizálás alapja természetesen tetszőleges lehet, de alapvetően háromféle módon készíthetünk besorolást: a felhasználás célja, a mérete, végül a kivitelezés típusa alapján.

Felhasználás célja szerint

Munka: a munkára tervezett gépeknek naponta legalább 6-12 órás üzemet kell elviselniük, sokszor gyakori mozgatással, és az ebből kifolyó apró ütödésekkel, rezgésekkel. A vállalatok ezekből a modellekből akár egész flottákat vásárolnak, és elvárják az alacsony meghibásodási arányt, a megbízható működést és a gyors szervízhátteret, hiszen a gépek által tárolt adatok és a kieső munka értéke legtöbbször sokszorosa, akár nagyságrendekkel nagyobb, mint maguknak a notebookoknak a beszerzési ára. Ezen szempontok miatt az üzleti termékvonalak jellemzően magasabb minőségi színvonalat képviselnek, mint a fogyasztói modellek. Az üzleti és fogyasztói vonalak megkülönböztetésére a legtöbb márka külön családneveket vezetett be. Ezekre a gépekre többnyire Windows XP Professional operációs rendszert telepítenek.

Szórakozás, multimédia: a multimédiás gépeket szórakozásra, játékokra futtatására, kikapcsolódásra szánják a gyártók, nem intenzív használatra, vagy rendszeres mozgatásra. Ezek a gépek ebből kifolyólag jellemzően kevésbé robusztus konstrukciók, nagyobbak és nehezebbek, cserébe jó teljesítmény / ár mutatóval rendelkeznek. Meghibásodási arányuk azonos üzemóra mellett magasabb, mint a munkagépeké. Jellemzően Windows XP Home-mal, vagy Windows XP Media Centerrel, ritkább esetben Linuxszal, de sok modellt kínálnak operációs renszer nélkül is, ami alacsonyabb árat eredményez.

Méret szerint

A notebookokat alapvetően három kategóriára osztjuk méret alapján.

Desktop replacement (DTR): az ún. DTR gépek az asztali gépek felváltására alkalmasak, azaz asztalra téve, keveset mozgatva lehet őket használni, méretüknél és akár 3 kilogramm felett tömegüknél is fogva. Cserébe nagy kijelzővel (15" vagy felette), és sokszor rendkívül erős kiépítéssel rendelkezhetnek, így gyakorlatilag csak a csúcsteljesítményű asztali konfigurációktól maradnak el. Ilyen méretűek a multimédiás gépek, valamint a nagy teljesítményű munkaállomások többsége. A legolcsóbb gépek is ebbe a kategóriába esnek, valamint a nagy kijelző és nagy teljesítmény vonzó sokak számára, így kereskedelmi tapasztalatok szerint ez a kategória magasan a legnépszerűbb, a jelentős súly és méretek ellenére is.

Thin&light (könnyű és vékony): ide soroljuk azokat a jellemzően 13,3"-14,1"-15" átlójú kijelzővel szerelt gépeket, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik többnyire. Ezek között a modellek között már valóban kényelmesen mozgatható, kompakt és ergonómikus gépek találhatóak, sok üzleti notebook ebbe a kategóriába esik.

Subnotebook/ultrahordozható: a 13,3" átlónál kisebb, 12,1", 10,4" vagy kisebb formátumú gépeket nevezzük subnotebookoknak, vagy ultrahordozhatónak, bár az első a méretre, a második a tömegre utal inkább, amelyek nem feltételnül vannak szoros kapcsolatban. A subok kis méretüknél és 2 kilogramm, sőt akár 1 kilogramm alatti tömegüknél fogva igazán mobilisek, rendszeres mozgatásra, sőt útközben való használatra termettek. Ebbe a kategóriába szinte kivétel nélkül üzleti célú valamint életstílus (divatos) modelleket találunk, és jellemzően magasabb árfekvésűek. A kis méret alacsonyabb fogyasztású, azaz kevesebb hőt fejlesztő alkatrészeket követel meg, továbbá ezekkel a gépekkel szemben, hordozhatóságuknál fogva, elvárás az átlagosnál magasabb akkumulátoros üzemidő (3-4 óra felett). Általában nem tartalmaznak beépített optikai meghajtót.

Kivitelezés szerint

Hagyományos notebook: összecsukható, a kijelző ráhajtható a billentyűzetre, amely alatt a hardver található. A notebookok túlnyomó többsége ilyen kivitelű.

Tablet PC (slate) : nincs billentyűzet, a kijelző és a többi összetevő egybe van integrálva. az irányítás érintőképernyővel, vagy egy speciális elektromagnetikus tollal történik. Ezekre a gépekre a Windows XP egy különleges változata kerül telepítésre, a Tablet PC Edition. Az ilyen gépek rendelkeznek kézírásfelismerő szoftverrel is, így lényegében egy digitális jegyzettömböt kapunk, amelyre ugyanúgy írhatunk, mint egy füzetbe.Bill Gates, a Microsoft egyik társalapítója és elnöke szerint a tablet PC koncepciója jelzi egyértelműen a jövőt. A tábla gépek egyelőre réstermékeknek számítanak, jellemzően a vállalatok sokat utazó, terepen dolgozó alkalmazottaiknak vásárolják. Áruk lényegesen magasabb a hasonló teljesítményű normál notebookoknál, amit a drágább Windows licenc mellett a drágább kijelző, és a kisebb piacból fakadó méretgazdaságossági hátrány is magyaráz.

Convertible (átalakítható): ezek a gépek mind hagyományos notebookként, mind tablet PC-ként tudnak funkcionálni azáltal, hogy a kijelző nyitott állapotban függőleges középtengelye mentén 180 fokban kiforgatható, és háttal a billentyűzetre hajtható. Ekkor a vezérlés teljesen megegyezik a slate kivitelű tábla gépekével. Hátrányuk a tömeg: mind a hagyományos notebookoknál, mind a tablet PC-knél nehezebbek azonos méretben.

Hibrid: a hibridek olyan convertible gépek, amelyeknek a billentyűzete lecsatolható, ha felesleges, így megszabadulunk a felesleges tömegtől. A hibrid gépeknek a jövőben felbukkanhat egy olyan változata is, ahol a kijelző nem a teljes gépet, csak egy kisebb akkumulátort és a szükséges elektronikát tartalmazza ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózaton fogadja a gép által előállított képet, és az utasításokat visszaküldje. Ez a koncepció egyelőre a Toshiba fejlesztés alatt áll, kereskedelmi bevezetése 2007 előtt nem valószínű.

Kijelző

A kijelző mérete a notebookok besorolásának egyik legkézzelfoghatóbb módja, hiszen nagyban meghatározza az egész gép méretét is. A kínálat rendkívül tág, kezdve a 7,2hüvelykes panelektől a 17 hüvelykesekig. Bár a megjelenített kép mérete a kijező nagyságától függ, a hasznos területet a panelfelbontásának részletessége mutatja meg, amelyet soronként és oszloponként pixelekben, azaz képpontokban mérünk. Minél több képponttal rendelkezik egy kijelző, annál több részletet tudnak megjeleníteni. Többnyire az XGA, és a széles (mozivászon) formátumú WXGA felbontás a legelterjedtebb, de aTFT-LCD panelek folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre nagyobb arányban kerülnek alkalmazásra a nagyobb felbontású panelek is, melyek révén ugyanakkora méretben sokkal élesebb és részletgazdagabb képet kapunk, amivel akár a munkaterületünket is növelni tudjuk.

4:3 arányú kijelzők:

• XGA: 1024x768
• SXGA: 1280x1024
• SXGA+: 1400x1050
• UXGA: 1600x1200

16:10 arányú kijelzők:

• WXGA: 1280x800
• WSXGA+: 1680x1050
• WUXGA: 1920x1200

A Microsoft szerint az optimális képpontsűrűség 120 és 140DPI (dot per inch), azaz hüvelykenként 120 és 140 képpont körül alakul. Ebből következően az ideális képminőséget a következő méret és felbontás párosításokkal kapjuk:

• 10,4" – XGA, WXGA
• 12,1" – WXGA, SXGA+
• 14,1" – SXGA+, UXGA
• 15,1" – WSXGA+

A jelenleg elterjedt, tömegesen gyártott TFT-LCD panelek ún. transzmisszív felépítésűek, ami azt jelenti, hogy fényáteresztőek és háttérvilágítás szükséges ahhoz, hogy a képet lássuk. A kép láthatósága a környezeti fényerő növekedésével egyre romlik, elsőként főleg a tükröződések következtében, végül a háttérvilágítás erőssége bizonyul kevésnek. Az előbbi problémát a gyártók tükröződésmentes panelekkel orvosolták, ami viszont a fényerő és kontraszt romlását hozta magával. Ennek ellentétjeként megjelentek a rendkívül kimagasló fényerő és kontrasztaránnyal bíró kijelzők is, az ún. Glare Type panelek, ezek viszont kellemetlenül tükrözhetik a világos felületeket, külső fényforrásokat.

Kültéri használatra a gyártók az ún. transzflektív paneleket vetik be, amelyek a transzmisszív és a reflektív technológiákat igyekeznek minél hatékonyabban ötvözni. A transzflektív panelek megjelenítő rétege visszaveri a környezeti fényt, azaz elég erős külső fényben háttérvilágítás nélkül is látható, sőt napsütésben is kiválóan látható marad. Gyenge fényviszonyok vagy beltéri használat esetén pedig a háttérvilágítás bekapcsolható. Ezek a paneltípusok egyelőre még nem élvezik a normális transzmisszív társaik méretgazdaságossági előnyeit, mivel egyelőre kevesen fizetik meg a felárat. A felhasználási szokások, igények változásával, a gépek tömegének általános csökkenésével és az akkumulátoridő növekedésvel azonban egyre nagyobb kereslet várható a kültéren is használható gépek iránt, főleg a tabletek körében.

Processzor

Intel

2003-ban az Intel, a világ legnagyobbprocesszorgyártója úgynevezett platform-megoldást dobott piacra Centrino néven, amelyet külön a mobilitás szem előtt tartásával notebookok számára tervezett éspozícionál a piacon. ACentrino különfélechipek együttese, egy processzort, alaplapi lapkakészletet, és vezeték nélküli hálózati vezérlőt, ún.wi-fi chipet tartalmaz. Technikai szemmel a legjelentősebb fejlesztést a csomag Pentium M néven ismert processzora jelentette, amely korábban nem látott, rendkívül fejlett energiagazdálkodási képességeket vonultatott fel, így fogyasztása más termékek töredéke is lehetett. Korábban az Intel és más domináns gyártók is mindössze az asztali gépekbe tervezett processzorok minimálisan igazított változatait kínálták notebookokba. A Centrino, az Intel piaci súlyából kifolyólag, új korszakot nyitott a notebookok történetében.

Nem az Intel volt azonban az első vállalat, amelyik kifejezetten alacsony fogyasztású, notebookokba szánt processzort tervezett. Az amerikaiTransmeta 1995-ben kezdte meg rendkívül energiatakarékos technológiájának tervezését, majd 2000-ben lebbentette fel a fátylat fejlesztéseiről. Első terméke, a Crusoe korát megelőzve néhány wattos fogyasztással büszkélkedhetett az akkoriban is már 30-50 wattokat elemésztő processzorok között, azonban az alacsony teljesítmény, és a gyártási nehézségek keresztül húzták a piaci sikert. A hibákból tanulva a Transmeta megtervezte az Efficéont, amely már versenyképes teljesítményt nyújtott még alacsonyabb energiafelvétel mellett, azonban az Intel ekkorra már lendületbe jött, és elárasztotta a piacot a Centrinóval és a Pentium M-mel. A Transmeta annak ellenére, hogy úttörője volt a valóban mobil számítógépek megalkotásában, végleg kiszorult a processzorpiacról, és ma szellemi tulajdona licenceléséből, valamint szolgáltatások nyújtásából él.

Intel Pentium M: az Intel 2003-ban, a Centrinóval mutatta be az első Pentium M-et, a Banias kódnéven fejlesztett processzort. A Banias izreali tervezésű, melyet a mérnökök aPentium III alapjaiból kiindulva, de jelentős és átfogó módosításokat eszközölve alkottak meg.Órajelei 900 és 1700 megahertz között alakultak, amelyek közül a 900 megahertzes ultra-alacsony feszültségű (ULV, ultra-low voltage), az 1100 és 1200 megahertzes változatok pedig alacsony feszültségű (LV, low-voltage) változatok voltak. A Pentium M chipek több lépcsőben képesek változtatni órajelüket annak függvényében, mennyi teljesítményre van szükség, ezzel jelentős energiát spórolva meg. Ez az ún. Enhanced SpeedStep technológia. A Pentium M nem csak a Centrino részeként, hanme önállóan is piacra került, így más gyártók chipjeivel is kombinálható.

A Banias fejlettebb gyártástechnológiával készült utóda a Dothan magos Pentium M. A Dothan órajelei 1,1 gigahertz (1100 megahertz) és 2,26 gigahertz közé esnek. A 1,1 GHz-es ULV, az 1,4, 1,5 és egyes 1,6 GHz-esek pedig LV változatok. Azonos órajelen a Dothan teljesítménye némileg magasabb a nagyobb másodszintű gyorsítótárnak (L2cache) köszönhetően.

A Pentium M processzorokteljesítménye adott órajelen lényegesen magasabbnak bizonyul a legtöbb alkalmazási területen, mint a Pentium 4 chipeké. Ennek magyarázata az eltérő felépítésben keresendő. Bár az egymáshoz viszonyított teljesítmény szoftverről szoftverre változik, jó közelítés a másfélszeres szorzó. A Pentium 4 processzorok azonban lényegesen magasabb, akár 3 gigahertz feletti órajeltartományban üzemelnek.

Intel Celeron M: a Celeron M chipek megegyeznek a Pentium M processzorokkal,piacszegmentálási okok miatt azonban alacsonyabb órajeleken, kisebb gyorsítótárral rendelkeznek, ami jóval alacsonyabb teljesítményt eredményez, és deaktiválásra került a fogyasztást csökkentő SpeedStep is. Ennek megfelelően áruk is kedvezőbb, így az olcsó notebookokba szerelik őket.

Intel Core Duo/Solo: az Intel 2006 januárjának elején mutatta be a Pentium utódjának szánt Core márkacsalád első tagját a Yonaht (Jónás). Jónás a világ első kétmagos mobilchipje. Ugyan a Dothanre alapul, lényeges módosításokat eszközöltek rajta annak érdekében, hogy tovább javuljon a teljesítménye. A Yonah-nak létezik egy processzormaggal rendelkező változata is, mely az azonos órajelű Dothaneknél valamivel nagyobb számítási teljesítmény elérésére képes szerényebb áramfogyasztási mutatók mellett. A kétmagos Yonah maximális fogyasztása ugyanakkor csekély mértékben nőtt egymagos elődjéhez képest, ugyanakkor nem leterhelő feladatokat (böngészés, szövegszerkesztés, hang- és videolejátszás) kisebb energiafelvétellel végez el.

AMD

AMD Turion 64: Az Advanced Micro Devices (AMD) 2005 márciusában indította útjára első saját notebook processzor márkáját, a Turion 64-et. A Turion 64 a már korábban megismertOpteron ésAthlon 64 processzorokkal majdnem teljesen azonos felépítésű, a különbség az alacsony fogyasztásra való finomhangolásban rejlik. A 64-es szám azt jelzi, hogy a chip a 64 bitesAMD64 kiterjesztést is kezeli, igaz ennek gyakorlati jelentősége a WindowsVista megjelenéséig megkérdőjelezhető, mivel kevés 64 bites alkalmazás áll rendelkezésre, jellemzően teljesítményéhes, professzionális célszoftverek. Ennek megfelelően a legtöbb turionos notebookot 32 bites Windows XP-vel szállítják továbbra is. A Turion család két fővonalra oszlik jelenleg, az MT és az ML jelölésűekre. Ezek a fogyasztási kategóriát jelzik: az MT az alacsonyabb, az ML a magasabb fogyasztást jelzi. Analógiaként az MT megfeleltethető lenne az Intel LV, azaz low-voltage chipjeivel. A betűk után látható szám pedig a relatív teljesítményre igyekszik utalni: minél magasabb, annál erősebb a chip.

AMD Turion 64 X2: A pletykák alapján májusban érkezik a Turion kétmagos változata, amely Turion 64 X2 jelölést fog viselni. A kiszivárgott információk alapján ezek a chipek a jelenlegi MT és ML energiakategóriákba fognak belesni.

Az ipar

A notebookok árának folyamatos és meredek zuhanását a technológiai fejlődésen túl a gyártói bázis alacsony költségbázisú térségekbe való telepedése tette lehetővé. Atajvani Market Intelligence Center (MIC) adatai szerint 2005-ben a világ laptopgyártásának 73 százalékáért tajvani vállalatok felelősek, a fennmaradó részen pedigdél-koreai,kínai ésjapán társaságok osztoznak. A termelés ugyanakkor nagy részt már nem Tajvanon, hanem a délkelet-ázsiai térségben, elsősorban Kínában és Malajziában történik.

A világpiacot uraló márkák, mint a Dell, HP, IBM/Lenovo, Acer egyike sem végez termelést, modelljeiket szerződéses gyártóktól vásárolják. A márkavállalatok tevékenysége teljes egészében a marketingre összpontosul, azaz a piac igényeinek feltérképezésére és szoros követésére, a gépekkel szembeni specifikációk meghatározására, a márkakép menedzselésére, valamint az értékesítésre. Egyes japán vállalatok még rendelkeznek saját gyártással, amely jellemzően a drágább, komolyabb minőséget képviselő modellekre összpontosul, míg az olcsóbb vonalak tervezését és termelését szinténkiszervezték.