17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
a
távollevők között kötött szerződésekről
A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a
továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt
felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A
rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó [Ptk.
685. § d) pont] és fogyasztónak nem minősülő személy vagy
szervezet (a továbbiakban együtt: értékesítő) köt egymással az
értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében,
kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők
között kötött szerződés).
(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet
hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati
szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott
pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre;
b) automatából történő értékesítésre;
c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a
távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;
d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog
megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
f) az árverésen kötött szerződésre.
(4) Nem kell
alkalmazni a 2-6. §, valamint a 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
a) az
élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk
rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá
b) az olyan
szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős
szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján az
értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy
meghatározott időszakban nyújtja.
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely
alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében -
szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett
vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben
közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az
automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex
(mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy
érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló
(telefax) és a televízió.
2. § (1) Az
értékesítő a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a
fogyasztót tájékoztatni:
a) az
értékesítő cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a
külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról,
adószámáról és telefonszámáról;
b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz
kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d) szükség szerint a szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb
feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5. §);
g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az
alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h) az ajánlati kötöttség idejéről;
i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben,
amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy
ismétlődően kerül sor.
(2) Az értékesítő az
(1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen,
közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek
megfelelő módon köteles eleget tenni.
(3) Ha az értékesítő
telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak
kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét
(lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét
kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.
3. § (1) Az
értékesítő köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő
időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1)
bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli
tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő
dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.
(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül
tartalmaznia kell:
a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit,
módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6.
§-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet
is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti
meg;
b) az
értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége
címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a
teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás
(alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az
határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
(3) Az (1)-(2)
bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján
egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek
ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni.
A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell az
értékesítő (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.
4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül
indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az
elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut
átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést
megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő a 3. § szerinti
tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha az értékesítő
nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a
fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás
nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított
három hónapon belül gyakorolhatja.
(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben
meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az
elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól
kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5) Az értékesítő
köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de
legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A
fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru
visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A
fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő
azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő
kárának megtérítését.
5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem
gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás
nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos
elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a
fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru
értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára,
illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható
ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó
személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján
vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél
fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver
példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a
fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó
szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.
6. § (1) Ha az
áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az
értékesítő által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont]
fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a
fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2) A fogyasztó az
értékesítőnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő
kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem
követelhető. Az értékesítő azonban követelheti a fogyasztótól a
kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve,
hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének
meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti
tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Az (1)-(2)
bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát
vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy
által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú
melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási
kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes
megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról
a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.
7. § (1) A
felek eltérő megállapodása hiányában az értékesítő a fogyasztótól
kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül
köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
(2) Ha az értékesítő a
szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a
szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a
megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a
fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által
fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül
visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem
mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.
(3) Ha az értékesítő a
szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve
szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása
folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült
költségek az értékesítőt terhelik. A költségek viseléséről, valamint
a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő
teljesítésről az értékesítő egyértelműen és pontosan köteles a
fogyasztót tájékoztatni.
8. § (1) Az
értékesítő nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha
olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet
korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó
nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni az
értékesítő ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.
9. § (1) A
fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az
értékesítő a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket,
illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2) Ha külön
jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó
kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen
kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az
(1) bekezdés hatálya alá.
10. § Az
értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben
meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a
határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a
fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.
11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról
érvényesen nem mondhat le.
(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet
eltérni.
(3) Ha a rendelet
hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik
államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek
által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen
annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a
97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető
jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az
érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett
állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre
kell alkalmazni.
(2)
(3) Ez a rendelet a
távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről
szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja; az irányelv 8. cikke
kivételével.
